Ez a rendelkezés a petrolkémiai üzemekben található tolózárak, gömbcsapok, golyóscsapok, pillangószelepek és nyomáscsökkentő szelepek beállítására vonatkozik. A visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek, szabályozó szelepek és gőzleválasztók beállításához tekintse meg a vonatkozó előírásokat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a földalatti vízellátó és vízelvezető vezetékek szelepeinek beállítására.
1 A szelepek elrendezési elvei
1.1 A szelepeket a csővezeték és a műszer áramlási diagramján (PID) feltüntetett típusnak és mennyiségnek megfelelően kell beállítani. Ha a PID speciális követelményeket támaszt egyes szelepek beépítési helyzetére vonatkozóan, akkor azt a folyamatkövetelményeknek megfelelően kell beállítani.
1.2 A szelepeket könnyen hozzáférhető, működtethető és karbantartható helyen kell elhelyezni. A csővezetékeken sorokban lévő szelepeket központilag kell elhelyezni, és meg kell fontolni a munkaállványok vagy létrák felállítását.
2 A szelep beépítési helyzetére vonatkozó követelmények
2.1 Amikor a készülékbe be- és kilépő csőgaléria csöveket a teljes üzem csőgalériáján a főcsőhöz csatlakoztatják, a vágáshoz szelepeket kell beállítani. A szelepek beépítési helyzetét a készülék területének egyik oldalára kell koncentrálni, és fel kell állítani a szükséges üzemi platformot vagy karbantartási platformot.
2.2 A gyakori üzemeltetést, karbantartást és cserét igénylő szelepeket a talajon, platformokon vagy létrákon könnyen elérhetően kell elhelyezni. A pneumatikus és elektromos szelepeket is könnyen elérhető helyen kell elhelyezni.
2.3 A nem gyakori működtetést igénylő szelepek (csak indításkor és leállításkor használatosak), ha a talajon nem működtethetők, akkor azokat is el kell helyezni olyan helyre, ahol ideiglenes létrákat lehet felállítani.
2.4 A szelep kézikerék közepe és a kezelőfelület közötti magasság 750-1500 mm, a legalkalmasabb magasság 1200 mm, a gyakori működést nem igénylő szelepek beépítési magassága pedig elérheti a 1500-1800 mm-t. Ha a beépítési magasság nem csökkenthető, és gyakori műveletekre van szükség, akkor a tervezés során munkaállványt vagy lépcsőket kell biztosítani. A csővezetékek és a veszélyes közegek berendezéseinek szelepeit nem szabad a személy fejének magassági tartományába beállítani.
2.5 Ha a szelep kézikerék közepe és a kezelőfelület közötti magasság meghaladja az 1800 mm-t, akkor célszerű egy lánckereket beállítani a működéshez. A lánckerék láncának körülbelül 800 mm-re kell lennie a talajtól, és egy lánckerék kampót kell biztosítani, amely a lánc alsó végét egy közeli falra vagy oszlopra akaszthatja. hogy ne befolyásolja a csatorna áthaladását.
2.6 A csőárokba szerelt szelepeknél, amikor az árok fedőlemeze működésre nyitható, a szelep kézi kereke nem lehet 300 mm-nél alacsonyabban az árok fedőlemeze alatt. Az árokfedél alatt 100 mm-en belül.
2.7 Ha a csőárokba szerelt szelepet a talajon kell működtetni, vagy a szelepet a felső padló (platform) alá kell beszerelni, a szelephosszabbító rúd beállítható úgy, hogy a működéshez az árokfedélig, a padlóig és a platformig nyúljon, a hosszabbító rúd kézi kereke és a munkafelület közötti távolság 1200 mm. A DN40-nél kisebb és azzal egyenlő névleges átmérőjű szelepeket és menetes csatlakozásokat nem szabad lánckerekekkel vagy hosszabbítórudakkal működtetni, hogy elkerüljük a szelep sérülését. Általában a szelepet a lehető legkevesebb lánckerékkel vagy hosszabbítórúddal kell üzemeltetni.
2.8 A platform körül elhelyezett szelepes kézi kerekek és a platform széle közötti távolság nem lehet nagyobb 450 mm-nél. Ha a szelepszár és a kézikerék benyúlik a platform felső részébe, és a magassága 2000 mm-nél kisebb, az nem befolyásolhatja a kezelő működését és áthaladását, hogy elkerülje a személyi sérülést.
3 Nagy szelepek beállítási követelményei
3.1 A nagy szelepek működtetéséhez fogaskerék-áttételt kell használni, és a beállításnál figyelembe kell venni a sebességváltó által igényelt helyet. Általánosságban elmondható, hogy az alább felsoroltaknál nagyobb szelepméreteknél a fogaskerék-áttételes szelepeket kell figyelembe venni.
3.2 Nagyméretű szelepek esetén a konzolokat a szelep egyik vagy mindkét oldalára kell felszerelni. A konzolokat nem szabad rövid csövekre szerelni, amelyeket a karbantartás során szét kell szerelni, és a csővezeték alátámasztását nem szabad befolyásolni a szelep eltávolításakor. Általában a tartó és a szelepkarima közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint 300 mm.
3.3 A nagy szelepek beépítési helyén legyen olyan hely, ahol daruk használhatók, vagy fontolja meg függőoszlopok és függőgerendák felszerelését.
4 Vízszintes csővezetékeken lévő szelepekre vonatkozó követelmények
4.1 Az általános vízszintes csővezetékekre szerelt szelepek kézi kerekei nem nézhetnek lefelé, hacsak nincsenek speciális követelmények a folyamatra vonatkozóan, különösen a veszélyes közegű csővezetékeken lévő szelepek lefelé nézése szigorúan tilos. A szelep kézikerék orientációja a következő sorrendben kerül meghatározásra: függőlegesen felfelé; vízszintesen; függőlegesen felfelé balra és jobbra 45 fokos dőlésszögben; függőlegesen lefelé balra és jobbra 45 fokos dőlésszögben; nem függőlegesen lefelé.
4.2 Vízszintesen beépített emelkedő szárú szelepeknél a szelep nyitásakor a szelepszár nem befolyásolhatja a forgalmat, különösen akkor, ha a szár a kezelő fején vagy térdén található.
5 A szelep beállításának egyéb követelményei
5.1 A csővezetéken párhuzamosan elhelyezett szelepeknél a középvonalakat lehetőleg egy vonalba kell állítani. Ha a szelepek egymás mellett vannak elhelyezve, a kézikerekek közötti nettó távolság nem lehet kevesebb 100 mm-nél; a szelepek lépcsőzetesen is elhelyezhetők a csővezetékek közötti távolság csökkentése érdekében.
5.2 Azon szelepeknél, amelyeket technológiailag a berendezés fúvókáihoz kell csatlakoztatni, ha a névleges átmérő, névleges nyomás és tömítési felület típusa megegyezik a berendezés fúvókák karimáival, vagy megegyezik azokkal, közvetlenül a berendezéshez kell csatlakoztatni. fúvókák. Ha a szelepnek homorú karimája van, meg kell kérni a berendezés szakemberét, hogy állítson be egy domború karimát a megfelelő fúvókán.
5.3 A tornyok, reaktorok, függőleges tartályok és egyéb berendezések fenékcsövein a szelepeket nem szabad szoknyákban elhelyezni, kivéve, ha az eljárásnak különleges követelményei vannak.
5.4 Amikor az elágazó csövet kivezetik a főcsőből, az elzárószelepet az elágazócső vízszintes szakaszára kell beállítani a főcső gyökere közelében, hogy a folyadék a szelep mindkét oldalára lehessen üríteni. .
5.5 A csőgalérián lévő elágazó csőelzáró szelepet nem használják gyakran (csak parkolás és karbantartás során használják). Ha nincs állandó létra, megfontolandó, hogy helyet foglaljon egy ideiglenes létra használatához.
5.6 A nagynyomású szelep kinyitásakor az indítási erő nagy, és egy konzolt kell felszerelni a szelep megtámasztására és az indítási feszültség csökkentésére. A beépítési magasság lehetőleg 500-1200 mm.
5.7 A tűzoltóvíz szelepeket, tűzgőz szelepeket stb. az eszköz határterületén elszórtan kell elhelyezni, és olyan biztonságos területnek kell lennie, amelyhez baleset esetén könnyen hozzáférhetnek a kezelők.
5.8 A fűtő kemence tűzoltó gőzelosztó csövének szelepcsoportjának könnyen kezelhetőnek kell lennie, és az elosztócső és a kemencetest közötti távolság nem lehet kevesebb 7,5 m-nél.
5.9 Menetes szelep csővezetékre szerelésekor a könnyű szétszerelés érdekében a szelep közelében csatlakozót kell felszerelni.
5.10 Az ostyaszelepeket vagy a pillangószelepeket nem szabad közvetlenül csatlakoztatni más szelepek és csőszerelvények karimáihoz, és középen egy rövid, mindkét végén karimás csövet kell hozzáadni.
5.11 A szelepnek nem szabad elviselnie a külső terhelést, hogy ne sértse meg a szelepet a túlzott igénybevétel miatt.